Egy blog a Z generációnak.

Világ a takarékszámlákon túl: Részvények

részvények befektetés
Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy a pénzünk évről évre egyre kevesebbet ér. Általánosságban elmondható, hogy Magyarországon évente 4-5%-os átlagos inflációról beszélhetünk, ami a népszerű bankok megtakarítási számláinak éves 0,01%-os kamatához képest szürreálisan magas. Ennek köszönhetően hosszabb távon jogosan érezhetjük azt, hogy a számlánkon egyre több pénz van, viszont egyre kevesebb dolgot tudunk megvenni belőle. A mai cikkben a részvényekről lesz szó, mint alternatíva.

A leírtak az én személyes véleményemet tükrözik, semmilyen formában nem minősülnek befektetési tanácsadásnak!

Nézzük a számokat!

Vegyük példaként, hogy van 10 millió forintunk, amit félre akarunk tenni a következő 10 évre, míg nem lesz elegendő pénzünk álomlakásunkra. A 10 év alatt pénzünket megtakarítási számlán tartjuk, ahol 0,01%-ot kamatozik, míg az infláció éves 4%.

megtakarítás kamat

 

A fenti ábrán bal oldalt látható, hogy 10 év alatt mennyit kamatozik félretett pénzünk, míg jobb oldalon az átlagos inflációval számolva egy ingatlan vételi ára jelenleg és 10 év múlva. Ez egy nagyon leegyszerűsített példa, de a lényeget jól összefoglalja. Olyan megtakarítási lehetőséget kell találnunk, ami képes felvenni a versenyt az inflációval, és a pénzünk nem veszít értékéből az évek során.

Miért a részvények?

A Goldman Sachs befektetési bank szerint az utóbbi 140 évet mintaként véve a részvénypiac 10 éves átlagban évi 9,2% hozamot termel. Ez a szám már jóval bíztatóbb, mint a megtakarítási számláknál látottak.

A részvények hozama a gazdaság folyamatos fejlődésének köszönhető. Egy részvény megvásárlásával tulajdonjoghoz jutunk az adott vállalatban, ennek köszönhetően minden évben osztalékhoz juthatunk, vagy a vállalat felértékelődése esetén részvényünket eladhatjuk, profitot realizálhatunk. Vannak olyan cégek, akik egyáltalán nem fizetnek osztalékot, helyette inkább a keletkezett profitot beforgatják a cégbe, ezzel növelve a vállalat növekedési ütemét.

Biztonságosabb befektetési lehetőségek a tőzsdén

A tőzsde elsőre átláthatatlannak tűnhet, hisz a New Yorki tőzsdén összesen 2800 vállalat részvényei közül válogathatunk. Ha valaki nem akarja egész napját potenciális részvények felkutatásával tölteni, akkor ideális megoldás lehet ETF-ekbe fektetni. Jogos persze a kérdés, hogy “Oké, de mik azok az ETF-ek?”. Az ETF egy olyan “részvénykosár”, ami több részvényt fog össze egy adott szempont, úgynevezett index szerint. Indexkövető befektetési alapoknak is szokták nevezni őket. Vegyük például az S&P500 ETF-eket, amik a top500 cég részvényeit fogják egy csokorba. Egy ilyen ETF megvásárlásával részesedést szerzünk 500 cégben, csökkentve ezzel a kockázatát annak, hogy egy iparág rosszabbúl teljesít és elbukjuk befektetésünket.

A legnépszerűbb ilyen ETF-ek az S&P500-as indexet követik, amiknek hozama az utóbbi 10 évben évi 13,6% volt.

Tőzsdei befektetésre én a holland székhelyű Degiro platformját használom, amire itt tudsz regisztrálni! Szintén jó opció lehet a K&H WebBroker felülete itt!

Érdemes Tartós Befektetési Szerződést is kötni valamelyik banknál, ezzel befektetéseink után nem kell 25% árfolyamnyereség-adót fizetnünk. Ezeknek célja a hosszútávú gondolkodás és befektetés ösztönzése. A TBSZ röviden összefoglalva 5+1 éves ciklusokból áll, ahol a nulladik év a felhalmozási időszak, amikor a befektetésre szánt pénzünket berakjuk a számlára, majd ezt 3, vagy 5 évig ezen a számlán kezeljük, értékpapírokba fektetjük. 3 év után a profitjainkat kedvezményes 10%-os adóval realizálhatjuk, míg 5 év után adómentesen profitot realizálhatunk. Több információt találhatsz az MNB oldalán itt!

Nézzük újra a számokat!

Azzal kezdtük a cikket, hogy milyen számokat produkál egy átlagos megtakarítási számla, és nem is lehetne jobb lezárása a témának, mint megnézni ugyanezt a részvénypiac 10 éves évenkénti 9,2%-os átlagával.

részvények befektetés

A számok szerintem magukért beszélnek. Itt persze érdemes kiemelni azt, hogy nem biztos, hogy a következő években is ugyanúgy növekedik a gazdaság, mint az utóbbi 140 évben, viszont ad egy jó kiindulási alapot.

Összegzés

A megtakarítási számlákon csak elértéktelenődik a pénzünk. Azt az összeget, amit nem akarunk felhasználni a következő 5-10 évben, befektethetjük a tőzsdén indexkövető alapokba (ETF), amik több részvényből álló befektetési alapok. Ezeknek előnye, hogy évenkénti hozamuk magasabb, mint az átlagos éves infláció, ezzel megoldást nyújtva a megtakarítási számlák problémáira.

Ha kérdésed merült fel a témával kapcsolatban, akkor nyugodtan írj közösségi oldalaim egyikén, és igyekszem a lehető leghamarabb válaszolni!

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin

Kapcsolódó bejegyzések

Németh Ádám

huszonéves egyetemista

Budapesten tanulok egyetemistaként. Célom, hogy harmincas éveimre több különálló bevételforrást felépítsek, és az ezekben szerzett tapasztalataimat megosszam kortársaimmal, azaz Veled!

Németh Ádám

Kedvencek
Kiemelt

This is the heading

Felfedezés