Egy blog a Z generációnak.

Kérdezz meg egy észak-koreait! – Daniel Tudor

észak-korea

Bevezető

Ha Észak-Koreáról hall az ember, elsőként biztosan a rossz életkörülmények, a szegénység, a propaganda vagy a megfélemlítés jut eszébe. Nem véletlen ez, hiszen a tudósításokban, és a média megjelenéseiben kiemelkedő figyelmet élveznek az Észak-koreai politikáról, a rossz nemzetközi diplomáciai kapcsolatokról szóló cikkek és felvételek. De tudjuk mi az igazság? Vajon mi is egy olyan szűrőn keresztül látjuk őket, mint amin keresztül ők láthatják a világot? Talán tudatlannak és elmaradottnak tartjuk őket, pedig ebben a kérdésben talán mi magunk is ilyenek vagyunk. Daniel Tudor, a The Economist újságírójának könyvében arról olvashatunk, hogy milyenek az Észak-Koreai mindennapok, ezt pedig azok szemén keresztül tehetjük meg, akik disszidáltak a rezsimből, amelyet valaha a legnagyszerűbb országnak tartottak.

Az észak-koreai valóság

Amikor megvettem ezt a könyvet még semmilyen ismeretem nem volt Észak-Koreáról, sőt, még csak nem is kifejezetten erről az országról szóló könyvet kerestem. Hallottam különböző híreket, és láttam rövidebb felvételeket, de mind szélsőséges volt, és nem lehetett megítélni belőle, hogy valójában milyen is ott az élet. Nem az a fajta élet, amilyet a vezetők, vagy a filmekben látott, előre kiválasztott személyek élnek, hanem hogy milyenek a valódi hétköznapok távol a főváros, Phenjan viszonylagos gazdagságától. Milyen az élet az ország más területein, ahol akadozik az áramellátás, a közlekedés akár napokig is tarthat közeli városok között – természetesen nem autóval – és ahol a piacgazdaság csak zárt ajtók mögött működik – mert működik.

 

Biztos akartam lenni abban, hogy a könyv szerzője nem egy bizonyos álláspontot mutat be, hanem objektíven írja le a mindennapokat. A legmeggyőzőbb dolog ebben a könyvben, hogy különböző területről származó disszidenseket szólaltat meg, akik a személyes tapasztalataikról számolnak be. Megismerhetjük az élményeiket és a véleményüket a legkülönbözőbb kérdésekben, amelyekből kiderül, hogy amit tudni véltünk az országról, csak részben- vagy egyáltalán nem igaz.

 

A szerző minden fejezetben különböző kérdéseket tesz fel, melyekre a megszólaltatott hét disszidens válaszol. Az ország különböző területein teljesen más tud lenni az élet, így előfordul, hogy a vélemények különböznek, esetleg mások a tapasztalatok. Megtudhatjuk a fejezetekből, hogy milyen a gazdasági élet, mennyi információ jut el Észak-Koreába a külvilágból, hogyan tudnak pihenni és szórakozni az emberek, valamint természetesen a disszidálásról is szó esik. A könyv bár nem éppen könnyű témákat dolgoz fel, mégis azonnal magával ragad, és egyre többet és többet akar tudni az ember a szereplők életéről, és a világról, amelyben éltek.

Bátran ajánlom mindenkinek, aki szeretné, hogy a világ legzártabb országa egy kicsit kitárulkozzon előtte!

 

Könyvek Észak-Koreáról

Ha tetszett a könyv, ajánlom Hyeonseo Lee – A lány hét névvel, és Isikava Maszadzsi – Folyó a sötétben című könyvét. Utóbbi megrázó, szívbe markoló élményt nyújt, csak erős idegzetűeknek!

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin

Kapcsolódó bejegyzések

Németh Ádám

huszonéves egyetemista

Budapesten tanulok egyetemistaként. Célom, hogy harmincas éveimre több különálló bevételforrást felépítsek, és az ezekben szerzett tapasztalataimat megosszam kortársaimmal, azaz Veled!

Németh Ádám

Kedvencek
Kiemelt

This is the heading

Felfedezés